Fellépő: Enyedi Éva, Gräff Zoltán, Hatvani István,
Salamon Attila, Szabó Gábor, Teke Ilona, Turós Éva
Szervező: Turós Éva
Tánctanár: Gräff Zoltán
Táncok:
Mix (Luckenbooth Brooch, Ailsa Craig, Reel of the 51st Division);
Wind on loch fine;
Mix (Whiteadder Jig, Linton Ploughman)
Meghívtak minket Békéscsabára, az Európai Nyelvek Fesztiváljára, hogy táncoljunk, és tartsunk táncházat. Jó darabig úgy volt, hogy 5 páros lesz, de aztán kezdtek közbejönni mindenféle nem várt dolgok, így végül is csak 3 párosos táncok kerülhettek terítékre.
Az utazás nem volt semmi. 3-kor indultunk, 1/2 5-kor még Pesten voltunk (jó kis dugó miatt), 6-ra kellett volna odaérnünk, és 7-kor fellépnünk. Kis csúszás lett ugyan, de azért 1/2 8 körül (ha jól emlekszem) már ott is voltunk.
A fellépés is nagyon tetszett a főleg gyerekekből álló közönségnek, de az igazán nagy siker a táncház volt. Először, mikor szóltam, hogy lehet jönni táncolni, nem volt semmi reakció. Aztán a másodszori felszólításra megmozdult az egész terem, 100-nál több gyerek állt be a lassan ellipszissé formálódó alakzatba. Szerencsére jó nagy hely volt, igy épp el lehetett férni.
Az első tánc tanítása kissé nehézkes volt, mert nem bírtam túlkiabálni a gyerekzsivalyt. A terem egyik felének Szabó Gábor tolmácsolta, hogy mit is mondok. De aztán előkerült egy mikorofon, és minden egyszerűbb lett. A gyerekek nagyon ügyesek és lelkesek voltak, eltáncolták a Suzuki Circle-t, a Canadian Barn Dance-t és a Dunedin Festival Dance-t. Aztán kis szünet után mindezt még egyszer. És akkor még akartak raadást, úgyhogy a Canadian harmadszor is le kellett menjen.
Vendéglátóink nagyon kedvesek voltak, az öltözőben ásványvíz és szendvics hegyek vártak minket. A fellépés után még ellátogattuk Dublin-ba (ami egy elég jó kis söröző Békéscsabán).